Tura sporttörténete dióhéjban - a kézilabda szemszögéből

"Az emberi civilizációk fejlődésük során fontosnak tartották a felnövekvő nemzedékek sokoldalú nevelését, mert belátták, hogy az egészséges életmód kialakításához a mindennapi munka mellett szükség van a kikapcsolódásra és pihenésre egyaránt. Fölismerték, hogy a testkultúra fejlődésére nagy hatással van az adott társadalmi berendezkedettség, annak gazdasági-technikai fejlettsége és szellemi színvonala.

Hazánkban a testkultúra, ezen belül a testnevelés és a versenysport általános elterjesztését a kiegyezés után bevezetett iskolarendszer valósította meg a testnevelési órák órarendi megjelenítésével, majd a versenysport országos hálózatának kiépítésével.

Az ipar és a kereskedelem fejlődése szükségessé tette a szakirányú középiskolák indítását, amit az 1868. évi XXXVIII. törvény a polgári iskolák létrehozásával valósított meg. Ettől kezdve a polgári és kereskedelmi középiskolákban, a gimnáziumokban és a tanítóképzőkben tanuló diákok órakeretben vehettek részt a testnevelési foglalkozásokon. Az órákon megismert tananyag gyakorlására a sportköri foglalkozásokon és a versenyekre való felkészülés során nyílt lehetőségük.

A vasúthálózat kiépítésével, Pest-Buda egyesítésével hatalmas építkezések kezdődtek. Gomba módra szaporodtak a gyárak, ipari nagyüzemek, ahol sok munkáskézre volt szükség. Földrajzi elhelyezkedésünknek köszönhetően a turai lakosok nagy számban helyezkedtek el a vasútnál, Budapesten az ipari üzemekben, és ezeken a helyeken ismerkedtek meg a sportegyesületi versenyeken folyó különböző sportágak küzdelmeivel, átélték azok hangulatát, sikereit és viszontagságait." (Tura Története II.kötet)

A II. világháborút követő időszakban az ország vezetése és a tanügyi hatóság kiemelt célként kezelte a fiatalság fizikai képességeinek fejlesztését. Ennek érdekében az általános iskolákban elkezdődhetett a szakosított tantervek kidolgozása, alkalmazása, az iskolák tárgyi feltételeinek javítása, és a szakirányú tanárok főiskolai képzése is.

Tura sportéletének felvirágoztatásában jelentős szerepet játszott Várkonyi József magyar-történelem-testnevelés szakos tanár és felesége, Nagy Margit magyar-német-történelem-testnevelés szakos tanárnő áldozatos munkája. Kezeik alatt nagyszerű atléták, labdarúgók, tornászok, és nem utolsó sorban kézilabdázók nevelkedtek.

A kézilabda szeretetét, technikáját, taktikáját iskolai kereteken belül Várkonyi tanár úr adta át a diákoknak, munkáját később sokban segítette Köles Ferenc tanár úr is. Az 1950-es évek második felében a kézilabdázás országos hálózattá fejlődött, népszerűségét elősegítette a szpartakiád sportmozgalom is, melynek keretein belül a sportolók összemérhették tudásukat, kitartásukat, ügyességüket.

Versenyszerű kézilabdáról Turán 1961-től beszélhetünk. Ebben az évben választották meg elnöknek Benke Sándort, segítői Fekete János, Lajkó István, Balogh József, Szabó József, Tóth Mihály voltak.

Férfi kézilabdázóink 1962-ben a Dunakeszin megrendezésre kerülő szpartakiád megyei döntőjét megnyerték. Ettől az évtől kezdve Turát férfi és női, felnőtt és ifjúsági csapatok is képviselték a szakszövetségi bajnokságokon. Ebben az évben készült el a kézilabda pálya is. A felnőtt csapat mellett gondoskodni kellett utánpótlásról is, az akkoriban még aktívan működő Turai Mezőgazdasági Szakközépiskola, illetve a közelben működő Aszódi Petőfi Sándor Gimnázium tanulói közül sokan szívesen csatlakoztak a csapathoz. A gimnázium testnevelő tanára, Nyíry Szabolcs is ekkor kezdte el gyümölcsöző munkáját.

A felnőtt csapat 1964-ben a Magyar Népköztársasági Kupán megyei bajnoki címet nyert, ezáltal az országos területi mérkőzéseken is részt vehetett. Edzőként ebben az időben Benkő Ákos, Köles Péter és Nyíry Szabolcs tevékenykedett. Csapatunk az 1970-es évekig eredményesen szerepelt a megyei I. osztályban, ekkor azonban sok csapattag és szakmai vezető is Ikladon, a műszergyárban kezdett el dolgozni, és kedvező feltételekkel edzeni is. Az edzéseket átigazolások is követték. Az utánpótlás csapat életét a szakközépiskola bezárása nehezítette meg. A bajnokságból történő kizárást az ifjúsági csapat megszűnése okozta, a felnőtt csapat széthullásával a szakosztály is darabjaira hullott.

Az 1990-es években az ikladi szakosztály felbomlásával Turán ismét lehetőség nyílt a kézilabda sport újjáélesztésére, megújult energiával, új tagokkal az NB II.-ben szerepelt csapatunk. 1998-ig kisebb-nagyobb sikereket könyvelhetett el a szakosztály, de ebben az évben hivatalosan is megszűnt Turán a kézilabda szakosztály.

A női kézilabda élet a férfi szakosztály életével sok hasonlóságot mutat, de kissé hátrányosabb helyzetű volt. Az 1960-as években szárnyaira kapó csapat Lajkó István sportvezető irányítása alatt 1962-ben, a Vácon megrendezésre kerülő szpartakiád versenyek megyei területi döntőjébe került. A férfi szakosztályhoz hasonlóan tagjai számának növekedését elősegítette a Turai Mezőgazdasági Szakközépiskola és a környékbeli középfokú iskolák működése. 1978-tól az anyagi és utánpótlási problémákkal küzdő szakosztály egy időre szüneteltette működését. Az 1990-es évek elején Szilágyi József, Lajkó István, Tóthné Horák Mária és Vandornyikné Sára Ilona toborozta újra a tagokat, az új csapat az 1995-96-os bajnokság után azonban befejezte működését.

A turai kézilabda történetének következő fontos mérföldköve 2016 volt, amikor a városvezetés támogatásával megalakult a Turai Torna Club Egyesület. A napjainkban is működő szervezet célkitűzései között szerepel a rendszeres sportolás, versenyzés, testedzés igényének felkeltése, tagok toborzása, nevelése, támogatása, és közösségi élet építése. A Turai Torna Club 3 szakosztállyal kezdte meg működését: kézilabda, sakk és torna területére összpontosítottak, mivel ezen sportágakban a régebbi időkben is kiemelkedőt tudtak nyújtani a turaiak.

Az egyesület és a kézilabda szakosztály egyértelmű célja, hogy az egykor NB2-es szintet is elérő turai kézilabdázás ismét elérje a nemzeti bajnokságot.

2016-ban női kategóriában sikerült tagokat toborozni, 14 junior, és 5 felnőtt játékost. A bajnokságban való részvétel egyik fő követelménye a megfelelő sportlétesítmény megléte. Induláskor ennek hiányában a Turai Torna Club a Kóka KSK-val együttműködve közösen alkotott csapatot Kóka KSK - Turai TC néven. Ennek az együttműködésnek keretében a két klub két csapattal vesz részt a Pest Megyei Kézilabda Bajnokságban. A 13-18 éves korosztály a Pest megyei női ifjúsági bajnokságban, a felnőttek pedig a Pest megyei női I. osztályban mérkőznek meg a bajnokság többi csapatával.

Férfi kategóriában sajnos a mai napig nem sikerült csapatot kiállítani, mert az egyesület indulásakor végzett igényfelmérés alapján nem mutatkozott rá akkora igény, amely elegendő lett volna egy folyamatosan stabil létszámú csapat működtetéséhez.

2021-ben az egyesület minden szakosztályának életében jelentős változást hozhat a Turai Városi Sportcsarnok épületének átadása. A létesítmény végre otthont biztosíthat a kézilabda bajnokságok megrendezéséhez, az edzésekhez; a tornászok felkészüléséhez is megfelelő körülményeket biztosít; a labdarúgó szakosztálynak a téli edzések megszervezésében jelent stabil hátteret; és nem utolsó sorban a sakk foglalkozásoknak is helyet tud biztosítani.